Hírek - Suzuki Kupa

Évadzáró Salzburgring

2011. október 15.

Október közepén került sor a 2011-es Országos Gyorsasági Bajnokság évadzáró futamaira. A Salzburgring már nem ismeretlen helyszín csapatunknak, a festői szépségű hegyek ölelésében elterülő, aránylag egyszerű vonalvezetésű pálya azonban mindenkit nagy feladat elé állított.

A péntek délelőtti edzőfutamokon a felkészülési időszak alatt szimulátoron megszerzett ismereteket lehetett finomítani, majd később jöhettek az elhagyott tizedek helyeinek megkeresése, telemetriázás, videózás. A szélárnyék szerepe talán ezen a pályán a legfontosabb, aki jól ki tudja ezt használni, annak mindenképpen ugrásszerűen lecsökkenhet a körideje. Versenyzőink csoportokba rendeződve gyakoroltak a délutáni időmérőre, melyen aztán nem sikerült a legtökéletesebben kivitelezni a begyakoroltakat. Bárkovics Zoltán a 4. helyen végzett, Nagy Dániel ideje a 8. helyre volt elég, Fáczán Zsolt a 11., Deák Vincent a 12., Schiller Zsolt a 15. pozícióból rajtolhatott a szombat délelőtti első versenyfutamon.

Azaz a káosz futamon. Történt ugyanis, hogy mint minden eddigi futamunkon, ahol az osztrák Suzuki Kupával együtt rajtoltunk, úgy itt is azt kértük, hogy késleltetett rajtoltatással induljunk, azaz az osztrákok sorakoznak fel a rajtrács elejében, mögöttük a magyarok és beáll közéjük egy piros zászlót tartó pályabíró. Lámpára elrajtol az eleje, pályabíró kivonul, újabb lámpára elrajtolnak a magyarok. Ez eddig így működött és mindig rendben le is zajlott. Most nem. Ugyanis az osztrák rendezők úgy döntöttek, hogy kedveznek az oszták Suzukitól érkező VIP vendégeknek és mégis egyszerre rajtoltatják el a népes mezőnyt, amivel nem is lett volna gond, ha nekünk is szólnak. Így, mivel nem küldték ki a piros zászlós pályabírót a magyarok közül, volt aki elrajtolt, volt aki a helyén várta a megbeszélt eltolt, újabb rajtlámpát. Megdöbbentő volt, a versenyzők össze-vissza indultak el, nem egy jó rajt döntötte el, hogy ki ér oda az első kanyarhoz előbb, hanem hogy ki milyen gyorsan reagált a többiekre. Persze a rádión özönlöttek versenyzőink kérdései: mi volt ez? De mi is értetlenül álltunk a helyzet előtt. A rendező pedig hosszas győzködés után sem akarta lefújni a versenyt és újra rajtoltatni, így a magyar csapatok közösen megegyeztek, hogy kihívják versenyzőiket és töröljük ezt a futamot.

Sajnos ezzel a tavalyi évhez hasonlóan ismét nem a pályán dőlt el a bajnoki cím sorsa, Bárkovics Zoltán a hátralévő egy futam alatt már matematikailag sem tudta volna behozni 21 pontos hátrányát, így biztossá vált, hogy az éves értékelésben már nem állhat fel a dobogó legtetejére.

Még aznap délután rendezték a második futamot, ahol a rajt már rendben lezajlott. A bajnokot már ismertük, de a további helyezésekért még szoros csatákat kellett vívniuk a versenyzőknek. Nem úsztuk meg a versenyt balesetmentesen, a parabolika kanyar előtt, 180kmh-s tempónál Nagy Danit megforgatták és többen is a sóderágyban végezték. Szerencsére Ő nem sérült meg, autója viszont igen, így a biztonsági autós körök alatt megjavított Suzukival még beszállt a versenybe, de később el kellett engedje a megelőzötteket, defektet kapott. Fáczán Zsolt autója is az említett esetnél került a sóderba, de miután kimentették onnan, folytatta a versenyt. Igaz, körhátrányban volt, de már az edzéseken is megmutatta, hogy fekszik neki ez a pálya, így a csatasorba visszaállva szélárnyékával segítette a mieinket. Deák Vincent és Schiller Zsolt ezt ki is használta és sikeresen, többeket megelőzve fejezték be az utolsó futamot. Bárkovics Zoltán a 4. helyen végzett és ezzel megvédte az ezüstérmét.

Ismét keserédes hangulatban kellett elbúcsúznunk egy versenyévadtól, de bánatunkat feledve szombat este egy közös csapatbulin zártuk az évet, ... olyan RCM-esen!

Köszönjük a szurkolást, testben-lélekben legyetek Velünk jövőre is!

Fotók a galériában.

KovaRobi
RCM